A gluténérzékenységet több néven is szokták emlegetni: lisztérzékenység, gluténérzékenység, gluténintolerancia vagy cöliákia.
Részemről a lisztérzékenység kifejezést nem tartom teljesen pontosnak, mivel nem a lisztre vagyunk érzékenyek, hanem a liszt egyik alkotóelemére, a gluténra.
Mit jelent a gluténérzékenység?
A gluténérzékenység egy olyan autoimmun betegség, amelynek a kiváltója elsősorban a glutén vagy más néven sikérfehérje.
A gluténérzékenységnek a leggyakrabban előforduló tünetei:
- székrekedés, hasmenés, illetve ezek váltakozása
- fogyás
- puffadás, hasfájás, hányinger, hányás
- laktózintolerancia
- visszatérő hólyagok megjelenése a szájban
- hajhullás, körmök töredezettsége
- fáradékonyság, gyengeségérzet, fejfájás
- a vékonybél bélbolyhai ellaposodnak, így felszívódási zavar léphet fel
- vashiányos vérszegénység, vitamin- és ásványianyag-hiány is kialakulhat
- korai csontritkulás
- cöliákiásoknak társbetegségként jelentkezhetnek még: pajzsmirigy autoimmun betegsége, 1-es típusú cukorbetegség
A cöliákia felismerését nehezíti, hogy más ételérzékenységekkel ellentétben itt a tünetek sok esetben akár csak napokkal később jelentkezhetnek, illetve változó, hogy kinek mekkora mennyiségű glutént kell elfogyasztani ahhoz, hogy a tünetek megjelenjenek. Plusz csavar, hogy még bonyolítsunk egy kicsit a dolgokon, a gluténérzékenységnek emellett még több típusát is megkülönböztetjük, melyekre más-más tulajdonságok jellemzőek!
Alapvetően 4 típusát különböztetjük meg:
- manifesztált vagy más néven szimptómás cöliákia
- látens vagy lappangó cöliákia
- silent vagy csendes cöliákia
- refrakter cölákia
+1 NCGS, azaz nem cöliákiás glutén szenzitivitás (Non-Celiac Gluten Sensitivity)
Fontos!
Nem csak az egyértelműen glutén tartalmú élelmiszereket kell elkerülni, hiszen ahogy a cikk első részében is írtam, számos feldolgozott termék is tartalmazhat még gluént! Ezért nagyon fontos, hogy vásárláskor mindig olvassuk el, hogy miből is áll az adott termék. Ha a csomagoláson az áll, hogy nyomokban tartalmazhat glutént, akkor már nem feltétlenül érdemes a bevásárlókosárba tenni.
Emellett érdemes odafigyelni még az úgynevezett keresztszennyeződésre is.
Ez mit jelent?
Azt, hogy ha például a vendégünk gluténérzékeny és tálaláskor egy tányérra teszünk gluténmentes és glutén tartalmú ételt, a glutén tartalmú élelmiszer durván fogalmazva „beszennyezi” a gluténmentesen elkészített ételt és ez már sok esetben elegendő ahhoz, hogy a cöliákiás vendégüknél a jellemző panaszok jelentkezzenek.
Ezért ha a konyhában egyaránt készül gluténtartalmú és gluténmentes étel, akkor érdemes külön fakanalat, vágódeszkát, főzőedényt és tárolódobozt használni, főzés előtt a munkaterületet és a főzéskor használt vágóeszközöket ajánlott alaposan megtisztítani. A gluténmentes ételt pedig javasolt külön olajban kisütni.
Örök kérdés: ehet-e zabot a gluténérzékeny?
Röviden válaszolva a kérdésre, ha a zab garantáltan gluténmentes, akkor szabadon fogyasztható számukra is! A zabban található úgynevezett avenin fehérje a cöliákiások többségénél nem vált ki tüneteket.
Tehát a problémát a zabkészítmények glutén tartalmú gabonafélével való érintkezése okozza, melyre a zab betakarításakor, szállításakor, tárolásakor vagy feldolgozásakor kerülhet sor. Ezért fontos, hogy olyan zabkészítményt válasszunk, mely úgymond „tiszta” vagyis gluténnal való szennyeződéstől mentes!
Hogyan kezelhető egy cöliákiás?
A cöliákia esetén a tudomány mai állása szerint az egyetlen „kezelési módszer” az élethosszig tartó gluténmentes diéta. Természetesen ez így elsőre egyszerűnek hangzik, de azért több buktatója is van, ezért minden esetben, mikor már biztosak lehetünk, hogy gluténérzékenységgel állunk szemben, különösen fontos, hogy szakember segítségét kérjük, aki irányt mutat nekünk.
